Wííííííííííííííííí
Halihóóó!!!
Ezer év után megint írok a blogomra! Nagy újságom van mindenki számára, aki még netalán erre téved. Elkezdtem egy "regényt" írni. Igen igen író lett belőlem. A történet címe A tavasz virágai. Maga a sztori - mások elmondása alapján- elég érdekes. A két főszereplő egymásba szeret megküzd egymásért és még egyébb kellék ami egy jó történethez kell. Na de hogy miért is ennyire nehéz nekik? Hát azért mer BL a sztori. Koutaro és Yano ( alias Kei) mindketten menők, híresek és szépek. De a többit majd aki akarja az olvassa. Ha minden jól megy akkor majd kiteszem ide és lehet, hogy egy fanfic oldalra is.
Na most röviden ennyi. Majd még jövök. Visszatérek a blogíráshoz!!!!
Chuu minna~~~
Valami amit nem érthetek, valami amit nem tudhatok...
Hali minna:)Na megint vagyok egy röpke időre. Először is már csak 3 vizsgám maradt és a legnehezebben is túl vagyok már!!! Ami még történt az az, hogy elfáradtam egy kicsit, de azért még kitartok. Csak még egy kicsit kell!!! :D Na ennyi a tanulós részlegről!
Másik téma. Nem értem az embereket. Lehet én vagyok túl furcsa, én vagyok túl alkalmazkodó, lehet csak én gondolok bele sok mindent a dolgokba, demo....
Úgy gondolom, hogy aki képtelen elfogadni a változásokat az maga is képtelen változni. Pedig a változásokra szükség van. Nagyon is. Pláne ha egy bandáról van szó... Nem tudom, hogy mások miként élik meg ezeket, de én úgy gondolom mindennek megvan a maga oka. Az, hogy egy együttes megváltozik nem csak abból eredhet, hogy maguk a tagok megváltoztak. De azt is el kell fogadni, hogy az idő előre haladtával az emberek maguk is változnak. És nem minden változást kell tragédiaként felfogni. Mint már mondtam a változás kell, sőt... szerintemnéha el is kerülhetetlen. Például az hogy a SuG-ból Mitsuru kilépett. Fájt mert tudom sok szép emlékük van együtt, de azt is megértem sőt szerintem meg kell értenie minden rajongónak, hogy ha nem értenek egyet valamiben akkor jobb, ha nem bántják egymást. Vagy a Gazetto ők nem azért változnak mert valami nem stimmel velük, hanem azért mert ezt várják el többek között tőlük. Sőt inkább úgy fogalmaznék, hogy a környezetük változásaira reagálnak így!!!! És megértem... Megértem, hogy Ruki sama olyan számoikat ír amiben a fájdalmát írja ki. Az aggódását a hazája iránt, a barátai iránt, a családja iránt. Szerintem a zenéjükben az érződik mennyire félnek vagy hogy mennyire fáj nekik néhány dolog. És ezt el kell fogadni. Egy művész az érzéseit viszi bele a műveibe. És bármilyen legyen is az el kell fogadni. Ha valakit igazán szeretünk elfogadjuk azt, hogy változik. Persze ez lehet időbe telik és elég nehéz, de azt hiszem az amit mi látunk csak a jéghaegy csúcsa. Azt, hogy igazán milyenek, nem tudhatjuk. De úgy gondolom...uuuu....inkább úgy érzen a zenéjük által Őket magukat ismertem meg és észere vettem sazt is, hogy ahogy én változtam úgy idomult a zenéjük is. de inkább fordítva kellene mondanom, de asszem én inkább így éreztem. Amikor úgy éreztem össze dől a világ és mindenből elegem volt akkor összehoztak olyan számokat amikből tudtam nem vagyok ezzel egyedül. Tudom, hogy az élet nehéz, de ezzel nem vagyok egyedül!!!!! Erre az általam hallgatott együttesek zenéi vezettek rá. Rá kellet jönnöm, hogy igen...rajtam kívül mások is szenvednek, de a nehezebb pillanatok után mindig jön egy jobb. És reménnyel kell várni a holnapot. És ezt mindet a Gazetto-nak köszönheten azoknak az embereknek akik oly messze vannak tőlem mégis oly közel. Hiszen a szívemben élnek, erőt adnak, segítenek abban, hogy ha elbuktan ne adjam fel!!! Talpraállítanak és segítenek, hogy újjult erővel nézzek szembea kihívással. Tudom nekik is volt ilyen és hogy ők is tartottak már itt, de nem adták fel!! Haladtak tovább és büszke vagyok arra amit elértek és arra ahol most tartanak. Örülök hogy megismerhettem öket és tudom, hogy ők sem felejtették el azt honnan jöttek. ÉS tudom nem is fogják, hiszen ők nem ilyenek. Na megint osztottam itten az észt. Gomenn.
Most egy kis párfordulat. Tegnap voltam ugye vizsgázni és amikor jöttünk Ayuval haza a vnaton elaludtam. Mire felkeltem egy komplett ruhakollekció volt az eszemben és éppen nagyban meséltem Ayunak, hogy jujj már megint kitaláltam egy új ruhatípust a fiúknak, mire bekapcsolom a gépet, elintítom a böngészőmet és mellé ülök a széknek...........
Visítok..... Ayu oda rohan hozzám, hogy mi van, de még ki se monda és elsápad.....
A Gazettonak új style-ja van és persze aznap tették ki a honlapra... Épp ez előtt az esemény előtt viccelődött velem Ayu, hogy mekkorát fog röhögni, ha úgy járok mint a Disterss and Coma-val és mit ad isten úgy jártam. A srácok olyan ruhát viseltek, plyan stílusút mint amit elmeséltem Ayunak. Na én itten padlót fogtam. Még most is nehezen hiszem el. De még várom az új scannakat, hogy megbizonyosodjak róla. Na asszem most elég belőlem ennyi. Majd még találkozunk.
Chuu~~~
:D
Hali minna!
Miért is írom ezt, hiszen szinte senki nem látogat ide. Na mind1. Elkezdődött életem második vizsgaidőszaka. Elég húzósra sikeredett, de azt hiszem ha hiszek magamban akkor meg tudom csinálni. Minden csak bizalom kérdése és hit.Úgy gondolom, ha hiszel magadban akkor bármire képes vagy. És lám ez rám talán igaz is. Előre elterveztem, hogy mely tantárgyamból mit szeretnék és eddig egészen jól hozom a papírformát. Ahol előre úgy gondoltam, hogy 2 jegy lehetséges abból mindig bejött valamelyik. Szóval csak pozitívan. Persze ez nem mindenben van így... Én sem vagyok mindig mosolygós és vidám, nekem is vannak rossz pillanataim... De nem hagyom el magam!!! Ami nemöl meg csak erősebbé tesz!! Ez az egyik filozófiám és van is alapja. Én már nagyon sok számomra szörnyű dolgot átéltem. Nem ment sose olyan könnyedén. Mindenért meg kellett küzdenem keményen. Talán ezért mondja mindenki azt a környezetemben, hogy erős vagyok. Pedig ebben én nem vagyok olyan biztos... Igaz ha elesek vagy pofont kapok az élettől még ha először össze is török utána újult erővel állok fel és nem adom fel. Ahogy Kai sama is mondta: Never give up!!! Az álmaink csak úgy válnak valóra ha keményen megküzdünk érte, hiszen milyen élet lenne az ahol minden egyszerű. Ne tudnánk értékelni azt amink van. És talán ez lenne a legrosszabb. Inkább szenvedek átérzem az élet minden rezdülését és érzelmeit, mint sem érzéketlen és szívtelen ember legyek. Ezt senki ne vegye magára csak úgy mondom. Vannak dolgok amik az élet velejárói. Amiket nem lehet elkerülni bármennyire is szeretnénk. De ezeknek is megvannak a maguk értékeik és ezeket is el kell fogadni. Ha megteszi az ember egy kicsit jobban megismeri magát. Ha megismered magad,akkor leszel igazán erős. Én igyekszem minél jobban megismerni saját magam. A gyengeségeimet, az erősségeimet, a képességeimet. Mindent. De ez nem könnyű van, hogy elveszettnek érzem magam és azt kívánom, bárcsak könnyebb volna, de magam is jól tudom. A könnyeb út nem mindig a helyes utat jelenti. Ezért nem adom fel! Vannak álmaim és vágyaim amiket meg szeretnék valósítani. Talán azért ragaszkodom ennyire az élet dolgaihoz, mert már egyszer legalább megérintett a halál. Igen talán ez az oka, de remélem nem csak ez az. Huh na most aztán jól megmondtam. Mindenesetre eldöntöttem valamit. Amiket írok verseket azokat kiírom ide. De csak azokat amelyeket úgy gondolok mások is olvashatnak. Csak még nincs egy párnak címe... De majd lesz... Talán... Egyenlőre ennyi.
Chuu~~
Huhh...
Hali.Na megint vagyok. Kicsit furcsa, hogy megint itt vagyok... De megvan az oka... Most olyan érzések kavarognak bennem amiket nem tudok csak úgy újra elfojtani. Részben azért mert egy régi érzés került elő, mely életem egyik legszomorúbb élménye és az mely akkor kimentett a fojtogató sötétből. A kietlen pusztaság mely akkor körbevett egy embernek köszönhetően tűnt el teljesen. Észre sem vettem, hogy mikor vagy miért, de képes volt arra amire a közeli barátaim hozzátartozóim nem. Egy férfi, ki távol él tőlem, nem láttam, nem beszéltem vele... De mégis valahogy megmentett attól ami akkor bennem élt. Az örök kétségbeesés gondolatától... a fájdalomtól... a végtelen kínzó gondolattól. Az üresség helyére Ő lépett és elfeledtette velem azt, hogy egyedül vagyok. Nem kellet mondania semmit... számomra elég volt hallgatni őt és szép lassan begyógyultak szívem sérülései. Lehet ezért ragaszkodom hozzá annyira... ezért kell nekem az, hogy velem legyen...még ha csak gondolatban is, de átöleljen... Aki ismer az talán sejti kiről van szó. Egy olyan érék aki számomra megváltoztatta a világot. Egy olyan pillanatban lépett az életembe mikor szükségem volt valakire, akire támaszkodhatok. A bolondos beszédei... álmodozó kijelentései számomra új erőt adtak. Még most is tudom nem változott azóta a pillanat óta mióta megismertem. Legbelül ugyan az az ember maradt akit szépen apránként megismertem. Ha valaki nem tudná akkor elárulom az illető nevét. Ő nem más mint Takashima Kouyou. Igen ő az az ember kire mindig "számíthatok". Tudom butaságnak hangzik, de ez van. És mivel úgy se olvassa senki a blogomat akkor nyugodtan kiírhatom ide azt amit akkor éreztem mikor úgy gondoltam többé már nem az akinek megismertem. Igaz számomra fájdalmas, de ez az igazság. A következtetésekre pedig - ha valaki véletlenül olvasná - feltétlenül kíváncsi vagyok. De talán tévedtem és nem változott meg mint már azt fentebb is írtam. Na akkor itt is van:
Cím még nincs megfelelő majd adok, ha lesz
Feltört egy régi érzelem mi szívemben lapult
A gondolat mely kínzott s égetett
A gondolat, hogy már nem lehetek veled
Mikor a nap felkelt és a madarak énekeltek
Te elmentél örökre s nem méztél vissza rám
Elhagytál, mert ez volt a döntés
Elhagytál, mert a nekünk járó idő elfogyott
Emlékszem még bársony hajadra
Mosolygós arcod ragyogására
Hangod csengésére ajkaidon
Bárcsak itt lennél velem...hiányzol nagyon
Mikor a nap felkelt és a madarak énekeltek
Te elmentél örökre s nem méztél vissza rám
Elhagytál, mert ez volt a döntés
Elhagytál, mert a nekünk járó idő elfogyott
A magány mi nekem jutott
Fájóbb mint a nap mi rám ragyog
Csak az éjszaka csendes
S álmaim vágya édes
Újra hallom hangod, érzem illatod
Nem fáj lelkem nyugodt vagyok
De a nap felkelt s a madarak nem énekelnek
Te elmentél s örökre egyedül élek
Magányosan nélküled
De tudom te mindig velem maradsz
Sarkamban az árnyék a halál szalad.
Chuu~~~
Újra és újra
Hali!
Na végre idejutottam. Igaz úgy se olvassa senki a blogomat, de azért kiteszem
ide azt a fordítást amit én csináltam. Igaz szerintemem lett olyan jó, de Ayu
azt mondta jó lett. De mindegy. Most amúgy Gyógynövre kellene tanulnom, csak
nem visz rá a lélek.De ez van. Emellett lehet, hogy egész éves anyagból írok
pénteken, na baz ez is betett mondhatom. Ráadásul tökre elegem van az egészből.
Ezek után jönnek a vizsgák és mondhatni a maximumot kell nyújtanom. de azzal
semmi gond nincs, mert én választottam azt, hogy megpályázok dolgokat. Na de
miért is? Na persze, hogy azért mert japánba szeretnék utazni. Így van
motivációm. :D
Na visszatérve a Sejtbioszra -ez az a tárgy amiből lehet egész éves lesz a
vizsga- a hócipőm tele van, h mindig írnak vmit a fórumra, hogy ez meg az lesz
azt a fele se igaz, de az emberre ráhozzák a frászt. Na most, hogy így
kipuffogtam magam itt is a szöveg amit említettem.
Gackt - Journey through the decade
Keresztülutazás az évtizeden
Azok a csillagok, amikre felnézek, ott fénylenek minden történelemben
Mint egy konstelláció, ez egy legenda, ami a pillanatok sorozatának
összekapcsolásával kezdődik el
Elmúlás keresztül azon az időn, ahol az Aurora pislákol
Azaz eltévedő Parallel világ, amibe beleugrok
Az úton, mindenki egy
utazáson van azért, hogy találkozzon az igazi énjével,
Miközben még mindig sétálunk, mi mindannyian utazók vagyunk
Szétterülve a szemeim előtt, a kilenc út egy nap átfedi, egymást
Én meg fogok változni azon az úton, ami egy új hajnalba megy
Szemtanúja az Utazásnak az évtizeden keresztül
Még akkor is, ha megszemlélted a látványt az elvágott lencséken túl
Az igazság az, mit fejeznek ki szíved látomásai
Valahol, felemelkedik a függöny a küzdelemről
az „én” fényességem, ami elsöpör a valóságtól
Az úton, az ok, amiért
járjuk az utat, hogy megváltoztassuk azt a jövőt, amiben a világot elpusztítják
Az álmaink még, szorosabban összeölelkeznek, mi mindannyian álmodozók vagyunk
A sorsom az, természetesen, hogy tizedik alkalommal is felálljak, azután
Az utak ki fognak nyílni, keresztül vágva az új szélen
Szemtanúja az Utazásnak az évtizeden keresztül
Dönteni fogok minden egyes
pillanatnál, tied minden
A jövőt még az ideálok és kétségbeesések is megváltoztatják
Úgyhogy biztosan, be fogom járni azokat az utakat, amiket elhittem
Az úton, mindenki egy
utazáson van azért, hogy találkozzon az igazi énjével,
Miközben még mindig sétálunk, mi mindannyian utazók vagyunk
Szétterülve a szemeim előtt, a kilenc út egy nap átfedi, egymást
Én meg fogok változni azon az úton, ami egy új hajnalba megy
Szemtanúja az Utazásnak az évtizeden keresztül
Na
most megyek is vissza tanulni. :'( De majdmég jövök. *ez a köcsög blog meg nem
akarja menteni a bejegyzést!!!! Komolyan, ma minden ellenem van. Csak azt
tudnám miért?*
Chuu~~~
Hali most már itt is vagyok...
Hali :)
Na itt is már jó régen nem voltam. Ami azt illeti nem túl sok időm volt arra, hogy blogoljak. Ráadásul még e mellett naplót is írok, így van hogy nem is tudom mikor írtam utoljára ide.
Akkor bele is kezdenék. Először is Kitaláltam mi lesz a livejournalos oldalammal! Oda fogom kitenni a képeket amiket csinálok. XD Szal ha valakit érdekel akkor ott megnézheti.
Másodszor velem minden rendben van. Csak a sok tanulástól kezdek fáradni pedig hol van még a vége!? Na de ez az egyetemi élet. Kitaláltam ugyan is, hogy 3 év múlva kimegyek Japánba nyaralni. Igen igen jól látjátok. Japánba!!!!!!!!!!! Szóval addigra a nyelvi tudásomat is legalább egy erős középszintre fel kell hoznom.Úgy hogy fel kell kötnöm a nadrágot és tanulnom kell a nyelvet! Nahát ez vajon miért nem nyűg mint az angol?!*na ná hogy azért mert szeressem nagyon XD* Ami az anyagi részeket érinti, meg szeretnék pályázni még két ösztöndíjat hogy össze tudjam spórolni a rávalót. És ha már egyszer kimegyek akkor az már csak természetes, hogy koncertre is megyek!!! Persze ki lehet találni milyen koncertre. :P Gazetto, LM.C és KAT-TUN!!! Rem lesz pont úgy, hogy mindegyik akkor koncertezik, mert egyiket sem szeretném kihagyni. :D És persze vásárlás ezerrel. Kimono, obentou, tea csésze, evőpálcika stb. Persze azért egy két múzeum is a palettán van amiből a rég múlt nagy festőit és egyébb művészeit is megismerhetem. Templomok, szentéjek és a helyi kis érdekességek mind mind fel vannak írva a listára. Már csak a hely kell, hogy hova és kész is a terv. Ennek érdekében, hogy még simább legyen a dolog japán penfriend-et is keresek. Ahhoz nem is kell majd más mint jelentkezni a Japán Nagykövetségen átslisszanni a rostán és kész is! Mehet az ismerkedés. de ezt persze könnyebb mondani mint csinálni.Na de erről akkor többet, ha már sinen van a dolog
A harmadik dolog pedig a szakirányválasztás! Igen igen hamarosan véglegesen is eldől az, hogy itt a biológusi szakon mit fogok csinálni. Persze terveim azok vannak, de sajnos a dolog nem tőlem függ, hanem az itt tanító tanároktól.Pontosabban attól a tanártól aki azon a szakirányon van ahova jelentkezni szeretnék és persze azon is múlik, hogy most indul e egyáltalánolyan szakirány. De gondolom GENETIKA szakirány indulni fog. Csak ez is olyan mint a felvétel. Itt is pontrendszer van és a tanár dönti el, hogy az elérhető 100 pontból mennyit kapok. Persze remélem a jobbakat, de sosem lehet tudni. És itt is több választást kell tenni szám szerint 3-at. Szeal már ezen is gondolkoznom kellett, hogy mi az a terület amit még csinálnék szívesen, de persze már ezek is megvannak. Szóval egészen fel vagyok készülve mindenre. Már csak a tájékoztató van hátra és maga a sorsdöntő pillanat.... *Dobpergés* a jelentkezés!!!!!! Szóvalmindenki drukkoljon, hogy sikerüljön teljesíteni az álmomat. Huh most így hirtelen ennyi jutott az eszembe. Szal most ennyi.
Chuu~ minna
Nos... még vagyok csak kissé eltemetve :S
Hali minna.
Nos nem is tudom hol kellene kezdenem. Jó régen nem írtam már a blogomba... Ami azt illeti elég sok dolog történt velem azóta. Először is túléltem az első vizsgaidőszakomat és most a kurzusfelvétellel bajlódom. Voltam életem első és remélem nem az utolsó Nippon groove-ján ls most megyek Nippon Shoxx -ra is.
És akkor most részletezem az előbbieket. Az első a vizsgaidőszak. Mit ne mondjak nagyon borzalmas volt. Elég sokat kellett tanulnom és ez nagyon kimerített. Ez meg is látszott a szellemi állapotomon. Hogy is mondjam... Elmentem volna az egyik szobában dísznövényként, ha még ráadásul zöld is lettem volna mellé. Kb. a vegetálás határát súroltam. De aztán összeszedtem magam és január 5-én megírtam az utolsó megmaradt vizsgámat is. Hozzá kell tennem azt is, hogy 5-ös lett, de meg kellett küzdenem érte a paragrafusokkal. Ki hitte volna, hogy biológus hallgató révén mégis kell paragrafusokat, bekezdéseket, pontokat és alpontokat tanulnom. Azt hittem kinyúlok miközben minden hajszálam és idegszálam tiltakozott. De asszem megérte :P Utána persze jött a jól megérdemelt pihenő szóval utánna minden rendben volt. És mit csinált erre a nagyokos na mit? Elkezd japánul tanulni. Hát igen az elmebajt sajnos nem lehet leküzdeni, de hát ez van. Szóval ahelyett hogy lógattam volna a lábam szorgosan nekikezdem a japán nyelv rejtelmeinek az elsajátításához. És mit ne mondjak egészen jól haladok. Már tudom olvasni a hiraganát és a katakanát szóval a kannákat. A kainjik még messze vannak de azért ez is elég szép eredmény. Amúgy azt nem említettem, de az ELO-n keresztül tanulom és jövő félévben vagyis szeptembertől az egyetem keretein kbelül képzem magam tovább és 2 év múlva szeretném letenni a nyelvvizsgát belőle. Persze csak az alapot. És utánna haladok tovább.
Második "napirendi pont" a Nippon groove XD. Hát igen az a buli nem volt semmi. Számomra azért is jelentős mert végre jól éreztem magam egy buliban. Ilyen még nem fordult elő túl gyakran. Valahogy sosem tudtam jól lazítani és csak a bulira koncentrálni, de most sikerült. Hogy mi volt az oka azt még most sem tudom. Talán az, hogy végre arra a zenére bulizhattam amit szeretek, vagy az hogy megismerhettem a pesti barátainkat - itt be kell valjak valamit, mikor Rei megölelt azt hittem megfulladok és akkorát sikított, hogy azt hittem megsüketülök, de örültem neki, hogy ennyire boldog- és még valami nem ittam annyit mint amennyit ihattam volna. Egy újabb buli amikor nem rugtam be :D Így még mindig tartom azt az állást, hogy becsípve voltam de berúgva nem. HihiXDXDXDXDXDXD A bulin még jobban megszerettem a KAT-TUN-t és a JPOP-ot. Azóta is azt hallgatok, de persze a jó öreg GAZetto is itt van még meg persze az LM.C is és a másik nagy kedvencen a Luna Sea. Persze hogy a kedvencem hiszen velem egy idős a banda. De jó évjárat is az 1989-es év XD. Na de erről ennyit most. Szóval a buliban voltak külföldiek isígy még a szemeimet is legeltethettem. És ott volt Ő kinek nevét sajna nem tudom csak azt hogy rettentően aranyos és magas JAPÁN létére. A kis édes távozásomkor a ruhatárnál hátbavágott a wc ajtóval. Mikor ránéztem megszeppenve bocsánatotkért mire én csillogó szemekkel azt válaszoltam semmibaj és oly sietve távozott, hogy csak a hült helyét vettem észre magam előtt. ennek ellenére ez egy kellemes szívet melengetőemlék maradt számomra. Remélem az Ns is ilyen lesz sőt ennél jobb. Ja téll Ayuval vettünk mindketten ruhát rá. Pontosabban fogalmazva én ruhát ő felsőket. XDRemélem nem fogok megfagyni és nem fogok kilógni a sorból. Van egy hogy is mondjam ... kellemetlen oldalam. Szeretek mindig elegánsan kinézni, még ha rock koncertről is van szó akkor is. Nővérem (Ayu) mindig azt mondja, hogy arisztokrata rocker vagyok mint Gackt. Biztos én ezt nem tudom alátámasztani.Szóval már aalig várom a pénteket.
Még egy pontocska. Végre eljutottam oda, hogy a Naruto Shippudent legalább a 89-ik részig láttam és hát nem semmi. Naruto elképesztő, de hogy mi lesz vele az egy másik dolog. És asszem mondandóm végére értem. De majd legközelebb is írok. És ígyekszem nem egy hónap múlva idekerülni. Addig is Chu~
... még létezem :D
Hali minna :)
Na adok valami életjelet magamról ennyi idő elteltével. Nem kell megijedni nem lettem beteg vagy valami hasonló csak nagyon sokat kellet tanulnom, így nem jutott időm arra, hogy írjak a blogomra. Most is csak ennyit írok mert sok minden van amit el akarok mondani csak kell egy kis idő, hogy rendezzem a gondolataimat. :) Szóval majd még jelentkezem
Kissu ~
Na még egyszer hozzákezdek XD
Hali minna.
Na most már össze szedettebb vagyok, mint a múltkor. :P Szóval túl vagyok a fascin (növényfelmondáson) és teljes odaadással tanulhatok a következő héten esedékes két demómra. Az egyik állatszervezettan a másik szerves kémia. Egyik sem könnyű szóval jól fel kell készülnöm. De mindent megteszek, hogy jól felkészülten álljak hozzá a megírásukhoz.
És most más téma. Már említettem, hogy van egy új kedvencem az Arashi, nos most is őket hallgatom és minél többet hallghatom annál jobban szeretem. :) A kedvencem Ohno Satoshi, de mellette még Sho-kunt is nagyon kedvelem. Ohno-kunt a Maou-ból ismertem meg és mikor megtudtam, hogy énekel is akkor döntöttem el, hogy utána járok és tessék most egy igazi fangirl lett belőlem. Nagyon szeretem őket és minden számukat és PV-jüket letöltöm. Most megvan már a 2007-es koncert DVD-jük több TV-s szereplésük és egy pár PV-jük és albumuk.Ezen kívül Satoshi szinpadi műveink egyike, plusz egy rövid film a kiállításáról. Ugyan is rajzol nem is akárhogyan. Nagyon ügyes és sajátságos rajztechnikája van. Nekem ez nagyon tetszik és láttszik, hogy ott nagyon elemében van. :D a kis aranyos. Nos fórumon volt fenn pár quize és kitöltöttem és az jött ki, hogy az Arashi-ból ő az igaz szerelmem és hogy olyanvagyok mint Aiba-kun. :) Ez jó! Kíváncsi lennék, hogy valójában így van-e vagy csak kitaláció.
Ami még érdekes az az, hogy hallgatom a zenéjüket és egy számomra fontos személyt látok. Név szerint Uruha az. Vajon miért? Számomra ő tényleg fontos mindig aggódom ésrte, hogy jól van-e, eszik-e rendesen, alszik-e rendesen, pihen-e rendesen stb... De azt hiszem szeretem. Nem tudom lehetséges-e az, hogy valakit így ismeretlenül is lehet-e szeretni. De én úgy érzem szeretem és nem telik el úgy nap, hogy ne kívánnám azt, hogy legyen boldog. Teljesüljenek az álmai és hogy nagyon-nagyon sokáig láthassam, hallgathassam ahogy játszik. Láthassam azt a gyönyörű mosolyát, hallhassam a nevetését. Van amikor azt kívánom bárcsak mellette lehetnék, bárcsak tudná azt, hogy mennyire fontos nekem. De tudom ez talán soha nem következik be és soha, de soha nem fogja megtudni azt, hogy itt ebben a kis országban valaki ennyire szereti és ha kérné repülne hozzá, hogy legalább egy kicsit segítsen neki, ha rossz kedve van vagy csak más társaságára vágyik. Vagy ha szeretné, hogy valaki csak meghallgassa, akinek elmondhatja milyen volt a napja. De biztos van ott Japánban egy lány, aki mellette áll és aki mindezt megadja neki. Legalább is én szeretném ezt hinni. Nagyon.
Ezzel kapcsolatban is kitöltöttem tesztet, vicces, az jött ki, hogy számára én lennék az igazi. Hogy miért mondtam azt, hogy vicces? Azért, mert nem hinném, hogy így van. Hiszen nem ismerem és nem merem azt gondolni, hogy ez igaz. De azért jól esett. A másik az, hogy igazi Gazefan vagyok. Ennek örülök és ennek hiszek, hiszen alapvető kérdéseket tettek fel. :D A harmadik tesztben az jött ki, hogy a legjobban Reita-kunnel jönnék ki. Ezt meg el tudom hinni. Ahogy figyeltem eléggé hasonlítunk. :D
Erről jut eszembe, hogy hallgattam a LEECH-et és azt hiszem rájuk fér már a pihenés. Eléggé zúzós lett ez az album, igaz a HOLE idézi a régi Gazettot, de jobb, hogy most pihennek. Januárban úgy is koncert túrné, akarom mondani koncert. Hiszen 10 éves a PSC. :) Alig várom, hogy megjelenjen és én is megnézhessem.
Ááááá az új év... hát igen, ha minden jól megy akkor Pesten szilveszterezem Ayuval, Chi-vel talán még ildikával és persze másokkal is. Remélem lesz buli a Kék Yukban, mert hát jó lenne Nippon Shoxx-al kezdeni az új évet. És örülök Chi-chan, hogy sikerült ezzel felvidítanom téged. Annyira örülök. Már rádfért és ne aggógj Ayu és Én mindig segítünk, ha tudunk. Hiszen barátok vagyunk, ne?
Na asszem ennyi. Majd még írok.
Kissu~
XDXDXD
Hali.
Na most végre van egy kis időm és blogolhatok. Most tanulok növényfelmondásra, közben eszeveszetten töltöm le az új kedvenc együttesem létező összes cuccát és közben pihenek :D. Mondjuk azt, amit most az Arashival csinálok, még a Gazetto-t is felülmúlja pedig az nem kis teljesítmény. Higyjétek el nekem. És vadászok filmekre persze doramákra is. Ja és véletlenül letöltöttem egy japán szindarabot is amire azt hittem koncert* látszik mennyire baka vagyok* és Ohno Satoshi játszikbenne. És a másodikDVD-n van egy rövid film a kiállításáról, na ott aztán elemében van a kis aranyos. És olyan ügyesen és szélpen rajzol, nem hiába vonzódom hozzá. Mindig is kedveltem a művész alkatú embereket. Ammm még koncerteket is töltök tőlük és szeretnék szinte mindent leszedni tőlük. Mert annyira aranyosak és jó lesz ha japán hallásutánit kell gyakorolni :D, mert ugyebár elakarok kezdeni tanulni és ez arra tökéletes lesz.
na mivel elszálltak a gondolataim most meek majd még jövök.
Kissu~
... Már megint milyen kedvem van?!
Hali.
Nos már megint nem írtam egy jó ideje. Gomen ne lusta desu, de ez van :PPPPPPP
Mint már említettem, elmúlt a rosszkedvem és ez remélem sokáig megmarad majd. És ehhez hozzájárul a gólyabálom is. Ugyanis ott megláttam egy cuki srácot aki hasonlít Hyde sama-ra. Még hozzá arra amikor a Moon child-ban játszik. Szőke egyenes haj kék szem, szóval egy igazi kis cukker srác. És ha ez még nem lenne elég akkor még azt is megtudtam, hogy gitározik. Bizony bizony gitározik, Ja és magyar igen, igen magyar nem olvastátok félre. A neve pedig Dávid. Jujj hogy mennyire aranyos. Tök jó volt mert mint én ő is totál feketébe volt öltözve szal passzoltunk egymáshoz. És most akkor bevallom, hogy nem mentem oda hozzá és most akkor lehet kövezni. Sajnálom ilyen vagyok ezen a téren. Egy kis gyáva nyuszi vagy csiga aki nem mer kijönni a házából. De se gáz mert a barátnőim azt mondták, hogy elintézzük, hogy összeismerkedjünk. Ami még plussz pont nála az hogy ha minden igaz akkor nincsbarátnője. Oh bárcsak így lenne.*álmodozik igen igen*
Na de ehhez még az is hozzájön, hogy rászoktam a doramákra. Főleg a japánra. Jujj hogy milyen cukik a szereplők! Elképesztő. A kedvencem a Hanazakari no Kimitachi e közismertebb nevén a Hana Kimi. De imádom még a Maou-t is és most fogok beszerezni még párat magyarul és angolul is. Hmmm érzem nem lesz otthon elég DVD hogy mind ráférjen. Ennek köszönhetően a kedvenc színéseim után kerestem és az ő filmjeikkel és doramáikkal bővítem először a keretemet. Aztán szépen sorjában egyre többet és többet keresek. XD Amúgy totál meglepődtem, hogy a szereplők közül jópáran még énekelnek is. Pl a Hana Kimiből aki Nakatsu Shuichi-t játsza Ikuta Toma vagy a Maou másik főszereolője Ohno Satoshi akinek van szóló karierrje és az ARASHI nevű bandában is énekel. Na az a csípőmozgás amit bemutat az egyik koncertjén hááááááááááááááát Ruki san felkötheti a gatyáját mert lesöprik. Igaz hogy Satoshi san pop műfajban van tehát neki úgy mond kötelező a jó táncképesség, de akkor is, huh nem semmi.
Na most mennem kell, mert kezdődik lassan az órám. Mindenkinek további kellemes napot. :D
Kissu~
Hát zűrös életem van az tuti
Hali minna:)
Akkor onnan folytatom ahol a múltkor abba hagytam. Nos említettem már, hogy Yaken és Yuusuke nálam volt hétfőn. Az egész nap katasztrófa lett volna, ha anya nem jön haza és segít be a témáknál. de erről ennyit. Megoldódtak az ezzel kapcsolatos problémáim, kitisztult a fejem és már tudom mit akarok.
Kedden viszont a lányokkal együtt ünnepeltük Kai-sama szülinapját. Itt volt Brie-chan, ildika, Ayumi és én szóval így voltunk négyecskén. Először is sok-sok boldog szülinapot kívántunk neki és utánna még keresgettünk pár dolgot a neten. És csodák csodája a youtubon megtaláltuk a Ride with the rockers elődjét!!!!!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ide is berakom hogy ti is láthassátok. Igaz fórumra is beraktam, de semki nem volt fenn olyan, aki értékelte volna ezt. Na mind1.
Akkor itt a link: http://www.youtube.com/watch?v=ZC5KaSkOPAQ és itt egy másik ahol már sokkal kiforrottab :) http://www.youtube.com/watch?v=6Y8MA1Am_F0&feature=related
Utána miután kihüledeztük magunkat és készen lett a palacsinta is beszáguldoztunk a DVD lejátszó elé és megnéztünk egy japán horrorfilmet. Amiért elég sokáig hálás leszek Brie-channak, mert már régen volt olyan, hogy egy horrorfilmtől borsódzott a hátam és felment a pulzusom. :) Aishiteru Brie-chan ezért. Ezen kívül este Ayu és ildika, mert ő itt aludt nállunk- sajnos Brie nem tudott-, így ők este még egy jó pár anime filmet. Én a kedvenc sorozataim rabságából nem tudtam szabadulni sajna ^^". Másnap reggel fél 11 kor keltünk fel és utána reggeliztünk, meg ildikaadott nekünk egy csomó DVD-t hogy nézzük meg. Többek között nálunk hagyta a Moon Child-ot valamint mostani életem értelmét a Hana Kimi japán verzióját. Nyyyyyyyááááááááááááááááááááááááhhhhhhhhh Sano-kun olyan ááááááááááááááááááááááá. Imádom XD És mi is adtunk neki filmeket meg zenét és a talinak így lett vége.
De a zűr ami most jött az életembe kissé kilendített eddigi pozitivitásomból. Egyik szerintem barátomnak mondható személy blogját most sikerült csak elolvasnom és tudtam meg, hogy szegényke menyire nihncs most jól. Remélem nem bántódik meg azért amit írtam neki én azt csak segítségnek szántam és remélem ezek után még jóban maradunk. De én csak azt írtam neki amit helyesnek gondolok. Tudom ez ekkor nem sok vígasz, de erősnek kell lennie és meglátja túl lesz rajta és rá fog jönni, hogy igen az élet kemény és néha nagyon szomorú, de a barátok teszik olyanná, hogy érezzük maradnunk kell és folytatni tudjuk. Bele kell törődnünk, hogy sokszor történnek úgy a dolgok ahogy azt mi nem szeretnénk. De tudnunk kell hogy csak rajtunk áll, hogy hogyan alakulnak tovább a dolgaink. Hibáinkból tanuljuk meg mindazt amit meg kell tapasztalnunk, de ugyan így tanulhatunk mások már elkövetett hibáiból is. De ahhoz, hogy ezeket megértsük és elfogadjuk, időre van szükségünk. És ezt el kell fogadnunk. Na asszem most abba hagyom mert még a végén azt mondjátok majd rám, hogy túl érzelgős esetleg kissé dilis vagyok.
Kissu minna :) És bátorság kedves :)
Hát ilyen a szünet
Hali minna.
Hát sok ideje nem írtam már. Először is szót ejtek a szünet előtti hétről. Hát... Azt kell mondanom, hogy ennél jobban talán még soha nem vártam a szünetet, mint most. Egész héten minden percben arra gondoltam, hogy milyen jó lesz a szünet, mert volt TALI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Csak az volt a gond, hogy mindenkivel gonosz voltan és pukkancs mert mindenki olyan furán viselkedett. Megutáltam ott lenni, már ideje volt hogy hosszabb időt töltsek el itthon.
A szünet hétfői napján eljött hozzám az egyik barátom és az egyik haverom is Szegedről. A haveromról már írtam, Ő Yaken. A barátom meg az ő barátja is, akinek legyen a neve Yuusuke mint have aid pill. nem jut eszembe a magyar jelentése. De most nem tudok tovább írni, majd később folytatom.
Kissu minna
Oyasumi~
:S
Hali.
Huh de régen nem írtam... Ma rádöbbentem arra, hogy mennyire tökkelütött szerencsétlen flótás vagyok. Ugyan is a növényrendszertanos dogámban felcseréltem az osztályt és az Infraphylumot és ezért behivatott a tanárnőm. Addig amíg nem tudtam, hogy miért kell megkeresnem addig majd meghaltam az idegtől. De most már jobban érzem magam. Nagy kő esett le a szívemről.
Most áttérek egy másik témára. Pasik... Hát igen, ez az a téma amiről, hát elég sokat lehet beszélni. Most, pontosabban ma írtam az egyik régi haveromnak, hogy örülök, hogy vasárnap láttam és hogy hogy érzi magát meg ilyenek. És most kezdek rádöbbenni, hogy mennyire hiányzik nekem a közelsége. Régebben nem tulajdonítottam ennek nagy jelentőséget, de most valamiért igen. Valahogy úgy érzem hiányzik az, hogy a távolból vigyázzon rám. Mindig ott volt ha kellett és most, hogy távol van tőlem, most veszem észre igazán azt, hogy mennyire fontos volt nekem. Régebben mindig csak bosszantott és zavart mert mindig hülyeségeket csinált, de most ezek a hülyeségek hiányoznak. Talán Ő hiányzik a legjobban a középsuliból. Érdekes ha ezt mondták volna nekem kb. egy évvel ezelőtt akkor azt mondtam volna, hogy tévednek és hogy ez nem igaz... és mégis az!!! Ez van, ilyen az élet.
Van egy másik srác is akinek írtam ma. Őt csak nem rég óta ismerem, de kijelentette, hogy mindent tudni akar rólam. Ezzel csak az a probléma, hogy én nem akarom, hogy mindent tudjon rólam. Vannak olyan dolgok, amiket csak magamnak szeretnék megtartani. Gondolommindenkinem vannak titkai még a szerettei előtt is. Szal pont egy olyan fiú előtt ne legyen, akit még csak alig ismerek. Tudom miközben magamról beszélek Ő is mesél magáról, de akkor se. Ennyire nem akarom még közel engedni, még nem. Pláne mert magam se tudom mit érzek. Itt van az a srác akiről az előbb beszéltem. Hogy nem legyen anoním adok neki egy álnevet. Mondjuk legyen Raidon mint villám isten Ő a haverom. A mostani akiről írok pedig Yaken mint haszontalan Ő az új srác. Szóval Raiden sokkal másabb mint Yaken. Ő neki sokkal inkább mesélnék magamról többet mint Yakennek.Valahogy közelebb áll hozzám. Lehet azért is mert régóta ismerem. Hát ez van. Na de most ernnyi mert elfelejtettem mit is akartam. ^^" Ez van.
Na Kissu minna
Oyasuminasai
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ Elegem van!!!!!!!!!!!
Na most már asszem kicsit többet fogok írni mint a múltkor.
A napom egész érdekesre sikerült. Reggel 3- szor is felébredtem mire felkeltem kb. fél tízkor. ^^" Még jó, hogy nincs csak kettőtől órám. Utána elmentem vásárolni reggelit és leültem tanulni. Kb. 4 órán át tanultam a növények rendszerezését latinul magyarul egyaránt. És asszem sikerült is a kis buksimba tuszkolni, igaz most csak át kellett néznem, de akkor is fárasztó volt. Utána menten fizikára. Hát...>.< ez sem volt valami jó. Persze Andrissal és Gegéval sokat nevettünk a tanáron, de amúgy fárasztó volt. És persze rajtuk kívül nem volt ott semki a barátaim közül *jellemző* De persze ők majd elkérik valaki jegyzetét. Lehet görény vagyok, de nekem nincs kedvem odaadni senkinek semmilyen jegyzetemet. Gonos disznó vagyok tudom, de ez van. Mostanában eléggé antiszoc lettem, és ez meglátszik az emberekhez való viszonyomon is. Tudom tennem kellene ellene valamit, de nem akarok és asszem egyenlőre nem is tudok. Elegem van abból, hogy mindenki arra kér, hogy segítsek és a magam dolgára nem jut elég időm. Tudom gonoszul hangzik, de nekem is ugyan olyan fontos az, hogy minden jól sikerüljön mint másnak. Lehet igen én jó alapokkal kerültem ide így kevesebb tanulást kell ráfordítanom a dolgaimra, hogy legalább a négyes meglegyen, de akkor is. Szeretnék énis annyit készülni és tanulni mint mások.
Na de asszem nem puffogok tovább. hiszen én mondtam, hogy segítek csak arra nem gondoltam, hogy ennyi időmet fogja ez elvenni. De mostantól kezdve előtérbe helyezem magam és csak utánna jönnek mások. Mert, hát egyetemen már csak így lehet. Tudom ez nem én vagyok, hiszen ha segítségre van szüksége valaqkinek akkor mindig segítek neki, csak hát most már nem lesz ez így. Meg kell erősítenem magam és nem szabad hagynom, hogy anyukám szavaival éljek, hogy "kihasználjanak a naivitásom miatt". Igen talán ez a legnagyobb hibám. Túl naív vagyok. Mindig hinni akarok az emberekben, de aztán mindig csalódnom kell. Talán ezért is bízom meg nehezen az emberekben, hogy ne tudjanak bántani és fájdalmat okozni nekem. Mert ha nem bízunk másokban és megbántanak akkor nem fáj hiszen számítottunk rá. Legalább is ez az én filozófiám. Kicsi korom óta azt vallom, hogy az ember csak úgy védheti meg magát, ha semmilyen támadási felületet nem ad. És nállam ez az érzelmeimre is kiterjed. Számomra az érzelmein néha inkább terhet jelentenek és ezért utálom magam. De asszem eről most ennyi. Nem akarok még ennyi mindent leírni, mert jön valami rossz nyelvű egyén és kihasználja a helyzetet.
Asszem mára be is fejezem.
Kissu minna :)
Juppiiiiiiiiii
Hali: XDXDXDXDXD
Végre nem kell csak 2 ZH-ra tanulnom ésésésésésés utánna szüneeeeeeeeeeeeeeeeeet. Végre nem kell majd tanulnom annyit és pihenhetek egy kicsi. ÉS ELKÜLDTEM A LEVELET!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Már alig várom, hogy megérkezzen nekik. Bárcsak láthatnám az arcukat mikor olvassák. Biztos érdekess lesz. És emélem válaszolnak is.
Tovább és tovább...
Halihó minna:)
Na végre megint ide jutottam. Persze eléggé fáratt vagyok, mert meg kellett harcolnom érte a tanulással. :) de itt vagyok. Na a hetem eddigi napjairól annyit, hogy letudtam egy ZH-t és rá kellett döbennem, hogy a mostani hát még ugyan könnyű a jövőhetihez képest. :S Na ez van. De minden roszban van valami jó legalább a szünetben lehet nem kell tanulnom. :D
Más téma. Most már kezdek hozzászokni az új hajviseletemhez. Eleinte furcsa volt, de mostmár egyre jobb. Anya tényleg szakmát tévesztett ezszméletlen ügyesen vágta le. És ha tényleg kiegyenesíteném olyan lenne mint Urunak a haja :) De persze ez neki jobbamn áll mint nekem, ezért sem vasalom ki. Így csak hasonlít hozzá. Amúgy mindenki, aki látta azt mondta nekem, hogy ez jobban áll mint a régi. Igaz régen nem volt frizurára vágva csak ahogy nőtt úgy volt.Szal most először van valamilyen különös alakja :) Ez6 is az én drágámnak köszönhető. Na de erről ennyit.
Na most már tuti elküldöm a levelet a mint vissza megyek Csabára. És lehet ildika is eljön mikor feladjuk Ayuval. Tökre izgulok, remélem fognak válaszolni. Már alig várom.
De egyenlőre ennyi.
Kissu
Időtlen idő...
Hali.
Na végre megint sikerült ide jutnom. Sajna a hétvégén a nyelvvizsga miatt nem volt időm azokra a dolgokra amiket szerettem volna elintézni. Remélem megéri. Na de térjünk is rá egyből a fontos dolgokra. A hétvégén levágattam a hajam kb. olyanra mint amilyen Uruhának van az RCE-ben csak annyi a különbség hogy nekem nincs kivasalva a hajam. Így mivel alapjában véve hullámos hajam van elég aranyosan nézek ki. Majd teszek fel ide képet róla lehet kommentelni kinek mennyire tetszik. csak annyi a bibi hogy csak következő hétvégén tudom ezt megtenni. :( Nem baj ami késik nem múlik. :) A másik, hogy nem tudtam elküldeni még a levelet japánba, mert a barátnőm még nem küldte el hogyan kell így kicsit halasztva lett a dolog... De remélem kövi hétvégén ezt is elintézhetem. Még egy kis plusz ezekhez a Sangonak ígért DVD-t is otthon hagytam a DVD íróban mert siettem a többi dolgommal és azzal voltam, hogy a nővérem kivette de sajna nem...:'( kissé szétszort vagyok úgy érzem.
Más téma. Most értem vissza a koliba az imádott csizmámba erre tessék feltörte a lábamat. És most alig birok rálépni. De asszem holnapra már javulni fog a helyzet. A hetem is jó lesz egy Szerves ZH Szerdán és Pénteken kell felmondanom 62 növény közül 15-öt rendszertanilag besorolva latinul... Szóval nem fogok unatkozni, de azért igyekszem rendszeresen írni ide persze, ha tudok.
Addig is kissu minna :)
Mindig van ami fájni fog, de ha elmondod utánna jobb lesz
Hali.
Most újra írok. Azért nem folytattam a másikat mert ennek a témája sokkal szomorúbb. Az előbbi örömöm szinte teljesen elpárolgott. Nem tudom ki milyennek ismert meg, de tudni kell rólam hogy most jön a depis korszakom. Na nem azért, mert ez jó muri csak azért, mert ha elmúlik a tavasz és a nyár Miharu-chan bizony bizony elszomorodik. Nehezen veszem rá magam, hogy ilyeneket írjak, de ez van. Most még a barátaim sem tudnak felvidítani.
Az egész ami még jobban rátesz erre az a nyáron kezdődött. Befejeztem a középsulit és igen igen rá kellet döbbennem arra, hogy az egyetemi élet sem fenékig tejfel. Biztos arra gondoltok, hogy biztos sokat bulizok és most, hogy jönnek a ZH-k tanulnom kell és azért nyavajgok. De nem. Az életem gyökeresen megváltozott és nem csak azért mert nevet változtattam, hanem azért is, mert olyan dolgokat tettem amit azelőtt soha nem csináltam volna. Van hogy az ember úgy érzi helyesen cselekedett, de utólag visszagondolva vannak dolgok amiket nem követnék el vagy máshogy csinálnám. Most nem akarok példákat említeni, mert lehet olyas valaki is olvassa aki felhasználná ellenem ezeket az információkat. De jól esik, így teljesen személytelenül leírni azt, amire gonbdolok. Bizonyos dolgok fájnak és fájni is fognak. És most is van egy dolog ami fáj nekem. Van valaki akit bántottam és nagyon fáj ez nekem. Mert láttam rajta, hogy neki is fáj és éreztem azt, hogy amit mondtam az az egész lényébe hatott. *nem tudom a pontos kifejezést gomene* Nem akartam megbántani, de nekem is fájt az ahogy viszonyult hozzám. És tudnu kell rólam, hogy irónikus - szatírikus houmorom van és ha valaki fájdalmat okoz nekem akkor azt egy darabig tűröm, de aztán kitör belőlem és akkor mint egy hurrikán és akkor nem nézek se istent se embert és akkor kegyetlen, hideg és kimért vagyok. Olyan dolgokat mondok amiket amúgy nem mondtam volna, de akkor abban a pillanatban kimondtam. Nem hiszem hogy most már komolyan gondolnám, de akkor igen és az kegyetlenség volt tőlem. Ráadásul az akinek mondtam közel áll hozzám. Egy olyan értékes barát akit nem akarok elveszíteni és ezért mindent megteszek, hogy megmaradjon. Mert tudom Ő is így gondolja. De erről ennyit...
Másik téma. Vissza térve az egyetemre sokkal több fiú ismerősöm van mint lány. Nem tudom miért van ez de így van. És így jól érzem magam. Jobban szót értek velük és jobban elvagyok mint a lányokkal, de van egy kivétel. Andi. Ő vele igazán megértem magam. Nagyon egy hullám hosszon van velem és vele minden téren egyet tudok érteni. Olyan lelki társ féle, de mint barát. Igazán kedves és sokmindenben azonos a nézetünk. Sok időt töltünk együtt mivel az órarendünk majdnem teljesen egyezik. Előadások, gyakorlatok mindegyiken együtt vagyunk és ahol párban kell lenni ott mindig együtt vagyunk. Így valamennyire enyhíti azt a hiányt amit a régi barátaim miatt érzek. Velük nem tudok olyan sokat találkozni és nem tudom úgy tartani a kapcsolatot ahogy szeretném. De én mindent megteszek, hogy azért valahogy sikerüljön fenntartani a kapcsolatot.
Na ez csak úgy kitört belőlem és jól esett leírni. Mindenkinek köszönök minden segítséget, amit kaptam és remélem valaki a mostani problémámban is tud segíteni. De azt is remélem, hogy az én hobámból tanul más valaki és így ügyesebben oldja meg a dolgokat mint én.
Kissu minna.
Öröm a köbön
Hali minna.
Na megint vagyok. És igen most boldog vagyok. Mert... Megjött a Gaze poszterem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Sango baba örök hála neked érte aranyom. Már alig várom hogy hazamenjek ésésésésésés végre a kezembe vehessem *-*.
És Miyoko drágám ne légy szomorú. Hétvégén haIsten is úgy akarja elkészül az új blogos külsőnk. Szóval Cheer up my honey.
ÉS a nagy hír, hogy hétvégén indul a levél JAPÁNBA AZ LM.C-NEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Jujjj már alig várom a postai dolgozó arcát mikor mondom neki, hogy "Levelet szeretnék feladni Japánba légipostával." Már előre látom az arcán azt a fura nézetet, hogy: Na ez tuti bekattant. Csak remélem nem lesz túl drága. :S De remélem megéri. Legalábbis nekem tuti megfogja. És képzeljétek a végéreodaírtam, hogy válaszoljanak nekem. Kivi vagyok milyen lesz az arcuk mikor olvassák, mert mindkettejüknek szól. :) Kár hogy nem fogom látni. Ha lehetne semmi pénzért nem hagynám ki.
Na egyenlőre ennyi, de még jövök :)